Tizennégy hónappal a következő országgyűlési választás előtt tenyészik a rendszerellenes és demagóg (értsd: Alaptörvény-ellenes) ellenzéki politikai csoportosulások kompromisszum-keresése. Egységtelen Együtt 2014, kétutas LMP, régi-új nevek (Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Kuncze Gábor, Fodor Gábor, Ungár Klára, stb.) és a hatalom iránti vágyakozás által előidézett megosztottság jellemzik a balliberális oldalt. A kampányolás előszele is felkerekedett: az MSZP kétfajta plakáttal is készül már az eseményre.
A Selmeczi Gabriella által használt „gyűlöletkampány” szó értelmezésre szorul, ezért a szocialista párt által elkészített két molinó esetében a pontosság kedvéért gyűlöletkeltő kampányolásról érdemesebb beszélni. Az egyik a nemzetgazdasági minisztert ábrázolja a következő szöveggel: „Fidesz: példátlan gazdasági siker kudarc”, a másikon az Emmi oktatásért felelős államtitkára szerepel az alábbival: „Fidesz: eltöröljük bevezetjük a tandíjat”. Legalul pedig „Magyarország ma” felirat ékeskedik.
Ideológiai vita tárgya, hogy melyik kormány alatt volt sikeresebb a gazdaság, és, hogy szükséges-e a tandíj bevezetése – ám bizonyos tények mégiscsak az MSZP ellen szólnak. 2002 és 2010 között duplájára nőtt az államadósság és a munkanélküliség, nagy mértékben növekedett az infláció, lassult a gazdaság, tetőztek a megszorító intézkedések és a devizahitelezéssel még jobban eladósodott az ország. 2010 után az államadósság-csökkenés, a foglalkoztatás-bővülés, vagy az államháztartási hiány 3% alatt tartása az új gazdaságpolitika egyértelmű és gyors, rövid távú eredményei. Ami a másik plakátot illeti, kínos egybeesés, hogy pont a kampány debütálásának napján Balog Zoltán miniszter megállapodást írt alá a HÖOK-kal, melynek értelmében az összes indított szakon lesznek államilag finanszírozott helyek. A kormány következetes volt, tárgyalt a diákokkal, majd eltörölte a keretszámok rendszerét, és egy felsőoktatási kerekasztalt is létrehozott, a további tárgyalások elősegítésének érdekében. Bár a 2008-as népszavazáson a Fidesz még a jelenleginél jóval radikálisabb tandíj-ellenes retorikát folytatott, Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila mindig is tandíj-pártiak voltak, így a második MSZP-s kampányplakát is álszentnek tűnhet.
A negatív kampányolás számos hátulütőjével talán kevéssé számolván, több ponton is kontra-produktív plakátokat készítettek. A politikai kampány egyik fontos eleme a célszemélyek meghatározása és elérése, annak megszabása, hogy kinek célzom az üzenetet (targeting). Márpedig a kiragasztott ad hominem plakátok két főszereplője minden bizonnyal nem kelt ellenszenvet a kormánypárti szavazók körében, és az MSZP irányába elkötelezett törzsszavazóknak sem mond semmi különöset. Nem utolsó sorban az utca embere számára előfordulhat, hogy ismeretlenek a szereplők (legalábbis egy, az atv.hu által készített videó szereplői számára biztosan - http://atv.hu/cikk/video-20130128_ez_vicc_vicc_az_egesz). A felvétel helyszínválasztása önkényes, hiszen a Blaha Lujza téri aluljárójában is léteznek efféle plakátok, és ezen a csomóponton vegyesebb társasággal beszélgethettek volna a videó készítői, mint azon a környéken, ahol jártak.
A semleges polgárban pontosan a személy elleni érvelés miatt kelt gyűlöletet a plakát. Nem jó tehát a célzás, nem tudni kinek szól valójában a reklám. Azok a járókelők, akik csak távolról pillantanak a plakátra, és nincs idejük elmélyülni a politikai üzenetben, csak egy narancssárga felirattal, két fideszes szakpolitikussal, valamint a figyelemfelkeltő, fő szövegrésztől eltérő színű „siker és eltöröljük” szavakkal találkozhatnak. Ilyen rossz negatív kampánnyal legutóbb az SZDSZ rukkolt elő az EP-választások idején, amikor a párt 200.001 szabad, demokrata szavazót keresett, és a plakátokon a következező állt: „Ki lesz a harmadik erő?”. Az Árpád-sávos illusztráció csak hab volt a tortán, és a kampány az SZDSZ megsemmisülését, a Jobbik harmadik erővé válását segítette elő.
Az MSZP kampánya mögött ugyanaz a Ron Werber izraeli-magyar kampányszakember áll, aki 2004-ben, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején arra buzdította az MSZP-t, hogy a határon túliak ellen kampányoljon. Miközben Miskolcon az MSZP azt kifogásolja Kriza Ákos polgármesternél, hogy a városvezetésben túl sok erdélyi származású ember kap szerepet, vélhetően werberi tanácsra Mesterházy Attila és Szanyi Tibor Erdélybe utazik bocsánatot kérni. A Hír TV árulkodó interjút (http://mno.hu/rajatszas/tudatzavar-1132775) készített Szanyi Tiborral, aki kínosan próbálja megmagyarázni, hogy miért „barmozta le” az odalátogatásukkal kapcsolatban nemtetszésüket kifejező kolozsvári fiatalokat. A meghökkentő beszélgetésben jól tükröződik egyes szocialisták valódi hozzáállása. Szanyi büszkén vállalja, hogy mindig, mindenhol nemmel szavazott a határon túliak kérdésében, és szerinte boldog boldogtalannak nem lehet magyar állampolgárságot adni. Mint azt cinikusan megjegyezte, a kolozsvári tárgyaláson egyébként még „egy katolikus pap is” véleményt mondott.
A plakátok mögött így lesz teljes a nemtörődömség, a kettős beszéd és a szavazatok iránti éhínség.
